A kutya hónapok óta vakarózik, rágja a mancsát, vissza-visszatér a fülgyulladása, néha pedig hasmenése van, és semmi sem köthető évszakhoz. Ilyenkor érdemes az ételallergiára is gondolni, amit az állatorvosok szaknyelven eleségallergiának vagy táplálékallergiának hívnak. Ez a táplálék fehérjéire adott kóros immunválasz, ami bármely életkorban kialakulhat, akár évek óta etetett tápra is. Gyors vérteszt nincs rá, a felismerés egy alapos, kizárásos folyamat, a kulcs pedig a 8–12 hetes eliminációs diéta. A jó hír: ha egyszer megvan a kiváltó ok, a tünetek jól kézben tarthatók. A témában részletesebb, átfogó kalauzt a Kutyamacskaallergia.hu eleségallergia-cikkében találsz.
Mi történik a kutya szervezetében ételallergia esetén?
Az ételallergia hátterében az immunrendszer téves riasztása áll. A táplálékban lévő bizonyos molekulákat, leggyakrabban fehérjéket, veszélyesnek minősíti, ellenanyagot termel ellenük, és beindít egy gyulladásos folyamatot, ami a bőrön viszketésként csapódik le. Ehhez általában többszöri találkozás kell az allergénnel, ezért fordulhat elő, hogy a panaszok egy régóta, megszokottan etetett tápnál jelentkeznek.
Jó hasonlat egy lassan telítődő pohár. Amíg van benne hely, alig látsz tünetet. Amint megtelik és túlcsordul, hirtelen ott a viszketés. Ezért alakulhat ki látszólag a semmiből egy olyan kutyánál, aki addig évekig jól bírta ugyanazt az ételt.
Fontos különbség, hogy az eleségallergia más, mint az ételintolerancia. Az intolerancia emésztési eredetű, jó példa rá a laktózérzékenység, és semmi köze az immunrendszer hibás riasztásához. Jellemzően dózisfüggő is, vagyis enyhébb panaszt okoz, míg az allergiát már egészen kis mennyiség kiválthatja.
Milyen tünetekre érdemes figyelni?
A leggyakoribb jel a makacs, nem szezonális viszketés. Ez különösen a pofán, a füleken, a mancsokon, a hónaljban és a lágyék környékén kifejezett. A kutya gyakran rágja vagy nyalogatja a végtagjait. Egy világos szőrű kutyusnál a mancsokon megjelenő barnás elszíneződés a nyál oxidációjából ered, ami a folyamatos nyalogatás árulkodó nyoma.
A visszatérő fülgyulladás szintén nagyon jellemző, néha ez az egyetlen panasz, amivel a gazdi behozza a kisállatát. Idővel a folyamatos vakarózás másodlagos elváltozásokhoz vezet: extrém szőrhullás, a bőr kipirosodik, megvastagszik és sötétebb lesz. A sérült bőrön könnyen megtelepednek baktériumok és élesztőgombák, majd ezek a másodlagos fertőzések tovább fokozzák a viszketést.
Az eleségallergia a bőrtünetek mellett az emésztőrendszerben is jelentkezhet. Ide tartozik a krónikus, néha nyálkás vagy véres hasmenés, a hányás, a bélgáz, a fűlegelés, az étvágytalanság, esetenként a fogyás. Ritkán, de előfordulhat életveszélyes anafilaxiás reakció is pofaduzzanattal vagy légzési nehézséggel, ilyenkor azonnal állatorvoshoz kell vinni a kutyát!
Melyik tápanyag a leggyakoribb bűnös?
A legtöbb reakciót az állati fehérjék okozzák, mert ezek nagyobb molekulák, amelyeket az immunrendszer könnyebben felismer. A statisztikák élén a marhahús áll, részben a kereskedelmi tápokban való magas aránya miatt. Ezt szorosan követi a tejtermék és a tojás fehérjéje. Majd a csirke, valamint a bárány és a hal. Érdekes tény, hogy sok gazdi rögtön a csirkére gyanakszik, ami valóban nagyon gyakori, ennek ellenére mégsem ő vezeti a listát.
Gyakori tévhit továbbá, hogy a gabona a fő felelős. A valóságban a búzafehérje és a kukorica ritkábban okoz panaszt, mint a húsfehérjék. Ezért fontos tudni: a gabonamentes táp nem azonos a hipoallergénnel. Aki gabonamentesre vált abban a hitben, hogy ezzel megoldja az allergiát, sokszor csalódik, mert a probléma forrása maga a fehérje.
Hogyan deríti ki az állatorvos, hogy valóban ételallergiáról van szó?
Itt szokott a legtöbb gazdi tévútra kerülni. Megbízható gyorsteszt nincs: a vérből végzett IgE-vizsgálatok csak 50–60 százalékos egyezést mutatnak a klinikai valósággal, vagyis nem alkalmasak a diagnózisra. Az egyetlen igazán megbízható módszer az eliminációs diéta, ami 85–95 százalékos pontossággal dolgozik.
A folyamat első lépése minden más ok kizárása. Ide tartozik a bolha és a rühatka, a másodlagos gombás vagy bakteriális bőrfertőzés, emésztési panaszoknál pedig a paraziták és egyéb bélbetegségek. Ezt a fázist nem lehet átugrani, különben hamis allergia-diagnózis születhet.
A második lépés maga az eliminációs diéta, ami 8–12 hétig tart. Ez idő alatt a kutya kizárólag olyan fehérje- és szénhidrátforrást kaphat, amivel korábban soha nem találkozott, ilyen lehet a nyúl, a vad vagy a kacsa. A másik út az állatorvosi hidrolizált fehérjét tartalmazó táp, amelyben a fehérjéket olyan apró darabokra bontják, hogy az immunrendszer már nem ismeri fel allergénként. A diéta betartás itt szent és sérthetetlen: egyetlen elfelejtett jutalomfalat vagy ízesített gyógyszer hetekre visszavetheti a folyamatot.
Ha a tünetek megszűnnek, jön a harmadik lépés, a provokációs teszt. Ilyenkor szándékosan visszavezetjük a gyanús fehérjét, és figyeljük, visszatér-e a panasz. Ha igen, az eleségallergia bizonyított, és pontosan tudni fogod, mit kell a jövőben kerülni.
Mire számíthat a kezelés során?
Az eleségallergia nem gyógyítható, viszont nagyon jól menedzselhető. A kezelés alapja a megfelelő étrend hosszú távú, következetes fenntartása. Türelem kell hozzá: az emésztési tünetek már 2–3 hét alatt javulhatnak, a viszketés 4–8 hét múlva kezd enyhülni, a fülgyulladás és a komolyabb bőrelváltozások azonban csak 8–12 hét alatt rendeződnek.
A gyógyszerek fontosak, de csak kiegészítő, tüneti szerepet kapnak. Egy fellángoláskor vagy a diéta kezdeti heteiben enyhítik a viszketést, viszont nem helyettesítik a diétát. A siker igazi kulcsa a hétköznapi következetesség, és ez az egész háztartás közös felelőssége. Hiába tartja be a gazdi a szabályokat, ha a nagymama az asztal alól csempész egy falatot, vagy egy másik kutya tápjához hozzáfér az allergiás társa.
Ha a kutyája visszatérően vakarózik, mancsot rág, gyakran van fülgyulladása, vagy emésztési panaszai is vannak, érdemes minél előbb kivizsgálást kérni. Minél tovább húzódik, annál nagyobb az esély a másodlagos fertőzésekre, amik önmagukban is nehezítik a tisztánlátást.
Kapcsolódó cikkek a témában
Ha még mélyebben el szeretnél merülni, a Kutyamacskaallergia.hu bő cikksorozatot szentelt a témának:
- Eleségallergia tünetei kutyáknál?
- Az eleségallergia diagnosztikája kutyáknál: lépésről lépésre útmutató az eliminációs diétához
- A leggyakoribb, eleségallergiát kiváltó tényezők kutyáknál: statisztikákkal és táblázatokkal
- Eleségallergiás kutya kezelése és életvezetése: teljes útmutató gazdáknak
- Mely kutyafajták hajlamosabbak eleségallergiára? – genetika és kockázatok
- Eleségallergia vs. atópia vs. bolhanyál-allergia kutyáknál: hogyan különböztethetjük meg?
Rendelőnkben dr. Kővári Sarolta bőrgyógyász állatorvos foglalkozik az allergiás páciensekkel. Az első vizsgálaton részletes kórtörténet és alapos vizsgálat alapján közösen rakjuk össze a következő lépéseket. Ha bizonytalan abban, hogy amit lát, valóban allergia-e, hívjon és egyeztessünk egy időpontot vagy egyszerűen hagyja meg nevét és telefonszámát. Kolleganőnk vissza fogja hívni.
Lőrinci Állatorvosi Rendelő, Budapest XVIII. kerület
Telefon: +36 30 534 5914
Hugyecz György
A GYIK.com szerkesztője. Közérthető válaszokat gyűjt a leggyakoribb kérdésekre — a technológiától az egészségen át az otthon és a gasztronómia világáig.
