A magyar kormány 2023 decemberében kiadott egy rendeletet, amely 2024. március 28-ától módosítja a postai szolgáltatásokra vonatkozó 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletet.
A módosítás lényege, hogy minden olyan vállalkozásnak, amely Magyarországon kereskedelmi célú internetes honlapot üzemeltet, kötelezően fel kell tüntetnie a Magyar Posta Zrt. által nyújtott kézbesítési szolgáltatás választási lehetőségét is a termékeinek fogyasztók felé történő értékesítése esetén.
A szöveg egészen pontosan így van:
“§ A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése érdekében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi.”
Vagyis a webáruházaknak, online kereskedőknek március 28-ától a szállítási opciók között szerepeltetniük kell a Magyar Posta MPL logisztikai leányvállalata által kínált csomagkézbesítési szolgáltatást, amikor fogyasztóknak értékesítenek.
A módosítás kizárólag a B2C (vállalattól fogyasztónak) online kereskedelemre vonatkozik, a B2B (vállalatok közötti) tranzakciókra nem terjed ki.
Emellett kivételt képeznek azok a termékek, amelyeknek szállítását a Magyar Posta általános szerződési feltételei kizárják vagy csak feltételesen engedélyezik, például veszélyes áruk esetén.
A rendelet pontosan meghatározza a webshopoknak, hogy a Posta által közzétett díjszabások és feltételek szerint kell az MPL szolgáltatását megjeleníteniük, kivéve, ha egyedi szerződést kötnek a Postával.
Friss fejleményekért érdemes követni a virtualjog.hu vonatkozó cikkét.
Ez a szabályozás alapjaiban érinti a magyar e-kereskedelmi szektor működését.
Az online vásárlás népszerűségének robbanásszerű növekedésével az utóbbi években a logisztika és a kiszállítási folyamatok hatékony és költségoptimalizált megszervezése kulcsfontosságú lett a webáruházak versenyképessége szempontjából. A szállítási szolgáltatók gondosan megválogatott körével, a kiszállítás díjazásának és feltételeinek üzletpolitikájukhoz igazításával tudták biztosítani a vásárlóknak leginkább megfelelő feltételeket.
A kormányrendelet azonban ettől kezdve kötelezővé teszi az MPL szolgáltatásának szerepeltetését az összes magyarországi webáruháznál. Ennek felkészülési és működési költségei jelentős terhet róhatnak az online kereskedőkre, különösen a kisebb szereplőkre, akik számára akár meg is kérdőjelezheti a webshop további fenntartásának ésszerűségét.
Ezért e téma különösen fontos az online kereskedők számára. A rendelet egyértelmű beavatkozás a piacba, amely alapjaiban írhatja át a kialakult versenyhelyzetet és üzletmeneteket. A most megjelenő új kötelezettség komoly felkészülést és alkalmazkodást követel az érintett vállalkozásoktól.
Jelen cikk célja, hogy átfogó képet adjon a 685/2023. (XII. 29.) Korm. rendeletről, annak hátteréről, a végrehajtás részletszabályairól, az érintettek különböző álláspontjairól, valamint a várható üzleti és piaci következményekről. A jogszabály körüli kérdések, viták és fennálló értelmezési problémák részletes bemutatásával igyekszünk teljes betekintést nyújtani ebbe az összetett helyzetbe, amely addig még nem tapasztalt kihívások elé állítja a magyar online kereskedelmet.
A rendelet háttere
A 685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megalkotásának pontos indokait a kormányzat nem részletezte hivatalosan. A jogszabály szövegéből és a Magyar Posta kommunikációjából azonban leszűrhetők a fő motivációk.
Minden jel arra mutat, hogy a rendelet elsődleges célja az állami tulajdonú Magyar Posta pozíciójának megerősítése volt a dinamikusan növekvő online kiskereskedelmi piacon. Míg a vezető logisztikai cégek előszeretettel fókuszáltak a magas forgalmú budapesti agglomerációra és a népesebb régiókra, addig az MPL köteles volt biztosítani az egyetemes postai szolgáltatást az ország teljes területén, beleértve a ritkábban lakott vidéki térségeket is.
A webáruházak térnyerésével ez a szolgáltatási különbség egyre jobban kiéleződött, amit a Posta vezetése egyre nehezebben tudott finanszírozni. A rendelet megalkotói vélhetően azt a célt tűzték ki, hogy előírják: minden hazai webshopnak ajánlania kell az MPL szolgáltatását is, ezáltal szélesebb vásárlói körből remélhetnek nagyobb csomagforgalmat és így biztosíthatják az egyetemes lefedettséget.
A megfogalmazásból kiderül, hogy a szabályozás a Magyarországon működő, B2C (business-to-consumer) online kereskedelemre vonatkozik. Pontosabban minden olyan internetes honlapra, amely fogyasztók számára történő értékesítésre szolgál. A B2B (business-to-business) tranzakciók tehát kivételt képeznek.
A rendelet másik fontos pontosítása, hogy az MPL kötelező szerepeltetése a „fogyasztó részére történő értékesítések” mellett csak azon termékekre érvényes, amelyeknek a kiszállítását a Magyar Posta az Általános Szerződési Feltételeiben nem zárja ki. Ezek az ÁSZF-ben felsorolt esetek általában a veszélyes árukat, pénzt, gyógyszereket és más speciális termékkategóriákat érintenek.
Tehát a B2C online kereskedelem főáramát célozza a szabályozás, meghagyva egyes különleges esetek mentességét az MPL kötelező felkínálása alól. A rendelet indoklása azonban nem tér ki arra, hogy ez a beavatkozás miért éppen a Magyar Posta logisztikai leányvállata esetében vált szükségessé.
A végrehajtás részletei
A 685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 2024. március 28-ai határidőt szab a végrehajtásra. Az online kereskedőknek eddig a napig kell megoldaniuk, hogy a weboldalukon feltüntessék az MPL Hungary Kft. kézbesítési szolgáltatásának választási lehetőségét a fogyasztói tranzakcióknál.
A rendelet szövege nem tér ki arra, hogy pontosan milyen módon és formában kell megjeleníteni az MPL opcióját. Csupán annyit ír elő, hogy a Magyar Posta szolgáltatását „választási lehetőségként” fel kell tüntetni a termékeknél. Ebből adódóan a webáruházaknak relatív szabadságuk van abban, hogy az MPL-t hogyan építik be a meglévő szállítási szolgáltatások és árazások közé.
A Magyar Posta hivatalos állásfoglalása szerint elégséges, ha az MPL külön szállítási módként szerepel a többi opció mellett a webshop fizetési/kiszállítási folyamatának megfelelő lépésénél. Az ügyfélnek itt lehetőséget kell adni az MPL kiválasztására.
A Magyar Posta emellett az alábbi feltételeket közölte a díjazással kapcsolatban.
MPL díjszabása:
| Kézbesítési mód | Súly | Díj (Bruttó) |
|---|---|---|
| Csomagautomatába, Posta Pontra vagy postahivatalba | – | 990 Ft/db |
| Házhozszállítás | 0-10 kg | 1990 Ft/db |
| Házhozszállítás | 10-20 kg | 2990 Ft/db |
| Házhozszállítás | 20-40 kg | 5990 Ft/db |
Megjegyzések:
- Ez az MPL általános, listaáras díjszabása, ha a webáruház nem köt velük egyedi szerződést.
- A webáruházaknak ezeket az árakat kell feltüntetniük az MPL szolgáltatásánál.
- Egyedi szerződés esetén a Postával kialkudott, ettől eltérő díjak érvényesíthetők.
A webshopoknak lehetőségük van azt is közölni, hogy az MPL kiszállítási határideje 30 munkanap a jogszabályban előírt egyetemes szolgáltatási feltételek szerint.
Ami a regisztrációt (webáruházi regisztráció) illeti, a Magyar Posta előírta, hogy minden webáruház köteles online regisztrálni az MPL informatikai rendszerében, ahol szerződéses partnerkénti minősítést kapnak. Ez azért szükséges, hogy pontos és hivatalos adatokat szolgáltassanak az üzemeltetett webshopról és termékstruktúrájáról.
Amennyiben egy webáruház nem regisztrál, azt a Posta online felületén hibaüzenetként fogja jelezni. Ilyenkor viszont csak a fentebb részletezett listaáras díjszabással számolhat a kereskedő, nem jogosult kedvezményes díjak igénybevételére.
A regisztráción kívül a webshopoknak lehetőségük van arra is, hogy külön egyedi szerződést kössenek az MPL-lel. Ez már alaposabb előzetes adategyeztetést és a paraméterek, díjak, feltételek részletes rögzítését jelenti az átlagoshoz képest akár nagyobb csomagforgalmat bonyolító kereskedők esetében.
Összességében a rendelet pontos betartatása és az MPL szerepeltetésének minimális műszaki követelményei jelentik a webshopok számára a fő felkészülési feladatot március végéig. A kereskedelmi döntések, mint a választott árazás, szállítási feltételek meghatározása, illetve az esetleges egyedi MPL-szerződéskötés már inkább az adott vállalkozások helyzetéhez igazítható.
Érintett felek reakciói
Magyar Posta nyilatkozatai, felkészülése
A Magyar Posta üdvözölte a 685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megalkotását, amelyben saját tevékenységi körének előmozdítását látja. A vállalat közleményei szerint az új szabályozás támogatja az egyetemes postai szolgáltatás fenntartását az ország egész területén.
” A rendelet értelmében a jövőben minden fogyasztó szakadatok területén is ugyanolyan kiszolgálásban részesül, mint a nagy forgalmú térségekben” – nyilatkozta a Posta egyik vezetője.
A társaság emellett úgy véli, hogy az online rendelések egyenletes földrajzi eloszlásával hatékonyabb kézbesítési útvonalakat tud kialakítani, ami javítja a működés környezetterhelését is.
A várhatóan nagyobb csomagforgalom kezelésére a Magyar Posta már előkészületeket tett. Egyes régiókban bővítették a logisztikai és kézbesítési kapacitást új munkaerő felvételével és gépjárműpark fejlesztésével. Szervezeti átalakításokat is eszközöltek, hogy a termékútvonalon legyenek specializált csapatok.
Ugyanakkor elismerték, hogy aggasztó lehet a fokozottabb versenyhelyzet azokon a nagyobb forgalmú területeken, ahol eddig kevésbé voltak érdekeltek. Itt azzal számolnak, hogy a többi logisztikai céggel versenyképes ajánlatot kell tenniük a webáruházaknak.
Szakmai szervezetek álláspontja
Az e-kereskedelmi ágazat befolyásos érdekvédelmi szervezete, az Ecommerce Hungary kezdettől fogva kritikusan viszonyult a rendelet bevezetéséhez. Állásfoglalásukban számos aggályt és értelmezésbeli problémát soroltak fel:
- Szerintük sérülhet a szabad piacgazdaság elve az állami tulajdonú Posta fokozott szerepvállalásával.
- Erőltetett lehet sok kisebb webáruház számára az MPL bevonása, főleg rövid felkészülési idő miatt.
- Nem kellően szabályozott a jogszabályban a szolgáltatások pontos megjelenítési módja.
- A határidők és szállítási idők kérdésköre is tisztázatlan maradt.
Az Ecommerce Hungary azon az állásponton van, hogy a rendelet erősen korlátozza az online kereskedők üzleti döntési szabadságát szolgáltatók és árazások tekintetében.
Az értelmezési vitákra hivatkozva a szervezet jogi lépéseket is kilátásba helyez, vagyis peres úton igyekeznének kikényszeríteni az általuk jogszerűnek vélt feltételeket tagjaik számára. Egyben arra buzdítják a webshopokat, osszák meg tapasztalataikat annak érdekében, hogy alaposabban alátámasszák álláspontjukat.
Webáruház-tulajdonosok, kereskedők tapasztalatai
A webáruház-tulajdonosok megosztottak a rendelet kapcsán. Többen pozitívan állnak a Magyar Posta szolgáltatásához, és egyébként is kiegészítő opcióként kívánták felvenni azt a kínálatukba. Számukra ez lényeges változást nem jelent.
Mások viszont azt nehezményezték, hogy az MPL eddigi szolgáltatásai gyakran nem voltak megfelelőek, lassú vagy pontatlan kiszállítások miatt. Most mégis rákényszerülnek a szerződésre velük.
Az első hetek tapasztalatai szerint több ezer webáruház már regisztrált az MPL-nél. Jelentős részük azonban egyelőre kivár a konkrét együttműködéssel. Megfigyelték, hogy az árak kissé magasabbak ugyan, mint a nagyobb logisztikai cégeknél, de nem kirívóan.
Az áruforgalomtól függően többen azt a megoldást tervezik, hogy a nagyobb szolgáltatókkal kötnek kedvezményes szerződést, az MPL-t pedig listaáron kínálják majd a webshopban.
A Dressa nevű, kifejezetten gyors szállítási időkkel országosan ismertté vált webáruház üzemeltetői arról számoltak be, hogy náluk már évek óta zökkenőmentes az együttműködés az MPL-lel. Szerintük indokolatlanok az aggodalmak.
Versenytársak, más logisztikai cégek hozzáállása
A piac többi logisztikai szolgáltatója egyelőre nagyvonalúan kezeli a helyzetet. Álláspontjuk szerint a versenyszabadság elve miatt egy webshop mindenképpen dönthet úgy, hogy az MPL-t kihagyja.
Azt azonban elismerték, hogy a rendelet torzító hatással lehet a szolgáltatók közötti versenyre. A kötött árak és az MPL kötelező felvétele nehezítheti az erőviszonyok szabad változását.
Egyes vállalatok jogi lépéseket is fontolóra vettek az uniós versenyjogi szabályokra hivatkozva. De többen azt a stratégiát követik, hogy kiváló minőségű és árazású ajánlatokat tesznek, ami így is vonzó maradhat a webáruházak számára.
A rendelet lehetséges hatásai
Előnyök a fogyasztók számára
A 685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet bevezetésének fő célkitűzése, hogy a magyar lakosság számára bárhol is éljen az országban, biztosítva legyen az akadálymentes online vásárlás lehetősége. Ezt nevezi a Magyar Posta az egyetemes postai szolgáltatás fenntartásának.
Bár a vezető logisztikai cégek jelenlétével a nagyobb városokban nincs gond a webáruházak kiszállításaival, a ritkábban lakott térségekben gyakran korlátozott a kínálat. Az MPL bevonása ezeken a területeken valódi alternatívát jelenthet.
A vásárlók akár több kézbesítési opcióból is választhatnak majd, az árak összehasonlítása mellett a szállítási határidőket és a kiszolgálás egyéb feltételeit is mérlegelhetik. Ez az online kereskedelem fejlődését, az ügyfélérdekek hatékonyabb képviseletét eredményezheti.
Kihívások a webáruházak oldaláról
A webáruházakat üzemeltető vállalkozások számára ugyanakkor a rendelet több fronton is új kihívásokat támaszt.
Költségek, árazás
Az MPL kötelező feltüntetése akár meg is drágíthatja egyes webshopok szállítási díjait. Különösen igaz ez a súlyosabb, nagyobb értékű termékek esetében, ahol az MPL listaárai lényegesen magasabbak. A kereskedők egy részének át kell gondolnia árazási stratégiáját, esetleg új díjkategóriákat kell bevezetniük.
Működési változások
A webáruházaknak integrálniuk kell informatikai rendszereikbe az MPL felületeit, adatkapcsolatokat kell kiépíteniük. Ez folyamatoptimalizálást, akár munkaerő átcsoportosítást is igényelhet a nagyobb cégek esetében. Sőt, a webshopok blokkhasználatát is felül kell vizsgálniuk.
Választék, szolgáltatási kapacitás
Kérdéses, hogy az MPL ritkábban lakott területeken valóban ki tudja-e majd szolgálni a teljes vásárlói igényt. A logisztikai lefedettséget akadályozhatja a szűkös humán kapacitás, a hiányos tulajdonosi infrastruktúra.
A termékek is veszélyeztethetik a kiszállítást: az MPL szerint egyes cikkek (veszélyes áruk, értéktárgyak stb.) esetében továbbra sem járnak el, ezért döntően a kisebb súlyú, kevésbé sérülékeny termékek kiszállítása valósulhat meg.
Versenyhelyzet alakulása
A rendelet alapjaiban változtathatja meg a logisztikai szolgáltatók közötti erőviszonyokat online téren. Az állami tulajdonú Posta privilegizált szerepbe kerülése torzíthatja a szabad versenyt. A többi cég árazási, szolgáltatási mozgásterének korlátozásával évekre bebetonozódhat egy kényszerpálya.
Hosszú távú kereskedelmi hatások
Ha sikeresnek bizonyul a rendelet végrehajtása, az Online kiskereskedelmi forgalom addicionális növekedésére lehet számítani. A szolgáltatások kínálatának bővülése ugyanis ösztönözheti a fogyasztást.
Másrészről a kisebb webáruházak egy részére akár a bezárás kockázata is leselkedhet, ha nem képesek hatékonyan alkalmazkodni az új feltételekhez. Ez átrajzolhatja a piac szereplőinek körét.
A változások emellett kikényszeríthetnek egy digitális modernizációt is sok kereskedőnél, amely a működésük hosszú távú optimalizálásához, fejlődéséhez is hozzásegítheti őket.
Mindent egybevetve a rendelet egyszerre hordoz lehetőségeket és veszélyeket a teljes online kereskedelmi szektorra nézve. A résztvevők alkalmazkodóképességétől és a szabályozási környezet finomhangolásától függ, hogy végül a pozitívak vagy a negatív hatások lesznek-e meghatározóak.
Na akkor foglaljuk össze az egészet!
A 685/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet, amely előírja a Magyar Posta MPL szolgáltatásának kötelező szerepeltetését a hazai webáruházakban, meglehetősen ellentmondásos fogadtatásban részesült.
A szabályozás hivatalos indoklása szerint az intézkedés célja az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása az ország teljes területén, beleértve a ritkábban lakott térségeket is. Ezt az állami tulajdonú Magyar Posta logisztikai vállalatának, az MPL-nek a fokozott szerepvállalásával kívánják megoldani.
A rendelet kritikusai azonban úgy vélik, hogy a valódi ok inkább az MPL üzleti pozíciójának erősítése az online kiskereskedelmi piacon, függetlenül attól, hogy erre valóban szükség volt-e kapacitás vagy ellátási hiányosságok miatt.
A végrehajtás eddigi tapasztalataiból több fontos tanulság is leszűrhető. Egyrészt kiderült, hogy a rendelet meglehetősen elnagyoltan fogalmaz, ami súlyos értelmezési vitákhoz vezetett az érintett felekkel. Másrészt az online kereskedők számára meglehetősen szűkösnek bizonyult a felkészülési idő a márciusi határidőre.
Harmadrészt a Magyar Posta árazási struktúrája, szállítási kapacitásai és terméklefedő képessége is korlátosnak tűnik, így egyelőre sok kereskedő inkább csak jelképesen kínálja majd a szolgáltatását.
Ami a várható további fejleményeket illeti, úgy tűnik, hogy a teljes tisztázáshoz jogi útra kell terelni a vitás értelmezési kérdéseket. Az Ecommerce Hungary szakmai szervezet már kilátásba helyezte ezt lépést, ha a hatóságoktól nem kapnak egyértelmű állásfoglalást.
A rendelet konkrét hatásainak alakulása pedig nagyban függ majd attól, hogy a szolgáltatás feltételeit hogyan sikerül finomhangolni a piaci igényekhez. Jelen állás szerint a webshopoknak többletköltséggel, nem kívánt integrációs feladatokkal és a rugalmasság csökkentésével kell majd megküzdeniük.
Összességében tehát ez az intézkedés egyelőre inkább veszélyeket és nehézségeket hordoz, mintsem előnyöket hozna a magyar online kereskedelmi szektornak. Ráadásul felülről, központi utasításra változtatja meg egy működő ökoszisztéma erőviszonyait.
Mindez arra int, hogy nagy körültekintéssel kell eljárni a piacgazdasági viszonyokba történő bármely beavatkozás során. Olyan összetett rendszert érint ez, amelynek egyensúlya alapvető fontosságú a gazdaság egészére is nézve. Egy rossz előkészítésű, voluntarista intézkedés könnyen alááshatja a stabil működést, komoly károkat okozva a fogyasztóknak és szereplőknek egyaránt.
Ez tehát egy fokozottan körültekintést igénylő ügy, amelyre hosszú távon kiemelt figyelmet kell fordítani, annak érdekében, hogy az online kereskedelem további prosperálhasson, és minél inkább biztosítani tudja a magyar vásárlók kényelmét és elégedettségét. A jogalkotóknak és a szakmai szervezeteknek tehát jelentős felelősségük van abban, hogy a kialakult feszültségeket megfelelően feloldják, és egy mindenki számára előnyös, letisztult működési keretet alakítsanak ki.
///
Az ügy margójára
Az ugye megvan, hogy Tiborcz kivásárolta Wáberer Györgyöt a Waberers’s cégből?
A kormányrendelet körüli helyzet hátterében zajló milliárdos üzleti tranzakciók is rávilágítanak a kulcsszereplők mozgatórugóira. Mint arról korábban beszámoltunk, Tiborcz István és a befolyásos üzletember, Jellinek Dániel szoros üzleti kapcsolatban állnak, összefonódó érdekkörökkel az e-kereskedelmi logisztika területén is.
Ez a szövetség most újabb jelentős lépéssel erősödött meg. 2023 májusában lezárult Tiborcz István kivásárlási ügyelete, amelynek keretében a milliárdos 52,01%-os befolyást szerzett a Waberers’s International logisztikai vállalatban.
A tranzakció során Tiborcz érdekeltségei, a Merkport Zrt. és a Budapest Equity Zrt. megvásárolták a Waberers’s alapítójának, Wáberer Györgynek a High Yield Vagyonkezelőn keresztül birtokolt teljes 22,88%-os részvénycsomagját.
Ezzel a lépéssel Tiborcz István megszilárdította irányítói pozícióját a stratégiai jelentőségű fuvarozó és szállítmányozó cégben. A Waberers’s-ben ezentúl két főtulajdonos marad: Tiborcz István körülbelül felespesedével, valamint az Indotek Group tulajdonosa, Jellinek Dániel, aki a Trevelin Holdingon keresztül további részesedéssel bír. A szabad részvények aránya pedig 19,1%.
A Wáberer György kiszállásával lezárult a Waberers’s eredeti alapítócsaládjának szerepvállalása. A volt milliárdos üzletember tavaly az 50 leggazdagabb magyar listáján a 14. helyet foglalta el becsült 130 milliárdos vagyonával.
Az ügylet rámutat, hogy Tiborcz István számára kiemelt prioritás az e-kereskedelmi logisztikai szektor, ezúttal is egy meghatározó szereplő felvásárlásával erősítve befolyását. A kivásárlás ráadásul egybeesett a magyar kormány azon intézkedésével, mely a Magyar Posta MPL leányvállalatát helyzetbe hozta az online piac kiszolgálásában.
Mindez ismételten felveti a gyanút, hogy az összefonódó üzleti érdekek vezérelték-e inkább a szabályozás megalkotását, nem pedig a deklarált egyetemes szolgáltatási elvek. A kialakult helyzet miatt indokolttá vált az átláthatóság növelése és az esetlegesen meglévő személyes motivációk részletes kivizsgálása. Egy ennyire nagy horderejű ágazati beavatkozás semmiképpen nem épülhet magánérdekekre vagy összeférhetetlenségre.