Tudtad, hogy a legújabb kutatások szerint az étkezésünk képes átprogramozni a géneinket?
Az emberek általában az ételeket a kalóriákkal, az energiával és az életfenntartással azonosítják. Azonban az utolsó bizonyítékok azt sugallják, hogy az ételek “beszélnek” az emberi genomunkkal, amely az élettani folyamatokat irányítja az egysejtű szinttől egészen a szervekig.
Az étel és a gének közötti kommunikáció hatással lehet az egészségre, a fiziológiára és az élettartamra. Az az elképzelés, hogy az ételek fontos üzeneteket szállítanak az állatok genomjához, a nutrigenomika nevű területre összpontosul. Ez egy még gyermekcipőben járó tudományág, és sok kérdés még homályos. Azonban a kutatók már most is sokat tanultak arról, hogyan befolyásolják az élelmiszerek a genomot.
A molekuláris biológusok kutatják az étel, a gének és az agy közötti interakciókat annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan hatnak az élelmiszerüzenetek a biológiánkra. A tudósok erőfeszítései arra, hogy megfejtsék ezt az információátadást, egy napon egészségesebb és boldogabb életet eredményezhetnek mindannyiunk számára. De addig is a nutrigenomika legalább egy fontos tényt fedett fel: Az étel és az emberi kapcsolata sokkal intimabb, mint valaha is gondoltuk.
Az étel és a gének kölcsönhatása
Ha az az elképzelés, hogy az étel biológiai folyamatokat indíthat el a genommal való interakció által, meglepőnek tűnik, nem kell messzire menni egy méhkasig, hogy megtaláljuk a bizonyított és tökéletes példát arra, hogyan történik ez. A dolgozó méhek állandóan dolgoznak, meddőek és csak néhány hétig élnek. A méhkirálynő azonban mélyen a kaptárban ülve évekig él, és olyan termékenységgel rendelkezik, amely az egész kolóniának újra és újra életeket ad.
És mégis, a dolgozó és a királynő méhek genetikailag azonos szervezetek. Két különböző életformává válnak azáltal, hogy mit esznek. A királynő méh a királyi zselét fogyasztja; a dolgozó méhek nektárt és virágport esznek.
Mindkét élelmiszer energiát biztosít, de a királyi zselének van egy extra tulajdonsága: az összetevői képesek kinyitni a genetikai utasításokat, hogy létrehozzák a királynő méh anatómiáját és fiziológiáját.
Az étel hogyan lesz biológiai utasítássá? Ne feledjük, hogy az étel makronutriensekből áll, mint például szénhidrátok – vagyis cukrok -, fehérjék és zsírok. Az étel tartalmaz mikrotápanyagokat, mint a vitaminok és ásványi anyagok. Ezek a vegyületek és azok bomlástermékei aktiválhatják a genomunkban található genetikai kapcsolókat.
Ahogyan az otthonunkban a fényerőt szabályozó kapcsolók, a genetikai kapcsolók határozzák meg, mennyi bizonyos géntermék termelődik. Például a királyi zselé olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek aktiválják a genetikai kapcsolókat, hogy kialakulhassanak a királynő szervei, és fenntarthassák a termékenységét. Az aminosav metionin melléktermékei, amelyek bőségesen megtalálhatók a húsban és a halban, ismertek a sejtosztódás és növekedés szempontjából fontos genetikai kapcsolók befolyásolásában az emberekben és egerekben. És a C-vitamin szerepet játszik abban, hogy az emberi genomot oxidatív károsodástól védje, és elősegíti a sejtek által javítható genom funkcióját, ha az károsodik.
Attól függően, hogy milyen típusú táplálkozási információk, milyen genetikai kapcsolók aktiválódnak, és mely sejt kapja meg az üzenetet, az ételüzenetek hatással lehetnek az egészségre, a betegségrizikóra és akár az élettartamra is. De fontos megjegyezni, hogy eddig ezeknek a tanulmányoknak a nagy részét állatmodellben végezték, például a méhekben.
Érdekes módon a tápanyagok képessége, hogy megváltoztassák a genetikai információ áramlását, generációkon átívelhet. A tanulmányok szerint az emberekben és az állatokban az unokák betegségkockázatát és halálozási arányát a nagyszülők étrendje befolyásolja.
Ok-okozati összefüggések
Egy érdekes aspektusa annak, hogy az élelmiszert biológiai információnak tekintjük, az, hogy új értelmet ad az élelmiszerlánc fogalmának. Valóban, ha testünk az általunk elfogyasztott ételeken keresztül befolyásolódik – egészen molekuláris szinten -, akkor azok az élelmiszerek, amelyeket mi fogyasztunk, és amelyeket az állatok fogyasztanak, szintén hatással lehetnek a genomunkra. Például a fűvel táplált tehenek tejéhez képest a gabonával táplált marhák tejének eltérő mennyiségű és típusú zsírsavakat, valamint C- és A-vitaminokat tartalmaznak. Így amikor az emberek ezt a különböző tejet isszák, a sejtjeik is eltérő táplálkozási üzeneteket kapnak.
Hasonlóképpen, az emberi anya étrendje megváltoztatja a zsírsavak és az olyan vitaminok, mint a B-6, B-12 és a folsav szintjét, amelyek megtalálhatók az anyatejben. Ez befolyásolhatja a baba saját genetikai kapcsolóinak típusát, bár azt, hogy ez milyen hatással van a gyermek fejlődésére, jelenleg nem tudjuk.
Az élelmiszerekben található adalékanyagok is megváltoztathatják a genetikai információ áramlását a sejtekben. A kenyerek és a gabonafélék folsavval vannak dúsítva, hogy megelőzzék ezen tápanyag hiányával kapcsolatos születési rendellenességeket. De néhány tudós azt feltételezi, hogy a magas folsavszint a B-12 vitamin hiánya mellett hozzájárulhat a vastagbélrák magasabb előfordulási gyakoriságához a nyugati országokban, talán azáltal, hogy befolyásolja azokat a genetikai utakat, amelyek a növekedést szabályozzák.
Ez igaz lehet az élelmiszercsomagolásban található vegyi anyagokra is. A műanyagban található biszfenol A (BPA) olyan genetikai kapcsolókat kapcsol be a létfontosságú szervek fejlődése, növekedése és termékenysége szempontjából, amelyek kritikusak a különféle fejlettségi szakaszokban. Például néhány kutató feltételezi, hogy az emberekben és állatmodellben egyaránt a BPA befolyásolja a nemi differenciálódás korát, és csökkenti a termékenységet azáltal, hogy a genetikai kapcsolókat hajlamosabbá teszi az aktiválódásra.
Összefoglalás
A nutrigenomika egy új tudományág, amely az élelmiszerek és a genetika közötti kapcsolatot vizsgálja. Az emberi genom reagál a környezeti tényezőkre, így az étrendre is, amely befolyásolhatja a gének aktivitását és a szervezet működését. A nutrigenomika lehetővé teszi, hogy személyre szabott táplálkozási ajánlásokat kapjunk a genetikai profilunk alapján, és megelőzzük vagy kezeljük a krónikus betegségeket. Azonban a kutatások még korlátozottak, és nem mindenki reagál ugyanúgy az élelmiszerekre. Fontos, hogy ne hozzunk túlzott elvárásokat a nutrigenomikától, és csak megbízható forrásokból származó tanácsokat kövessünk az egészségünk megőrzése érdekében.
Fogalomtár és témák a cikkhez
Nutrigenomika: egy tudományterület, amely az étrend, a tápanyagok és a génkifejeződés közti kölcsönhatásokat vizsgálja123.
Étkezés: az a folyamat, amikor táplálékot veszünk magunkhoz, hogy energiát és tápanyagokat biztosítsunk a szervezetünknek.
Gének: a DNS molekulák részei, amelyek a sejtek működését és tulajdonságait szabályozzák. A gének öröklődnek a szülőktől és befolyásolják a testünk megjelenését és működését.
Genetikai kapcsolók: olyan DNS szakaszok, amelyek be- és kikapcsolják a géneket, attól függően, hogy milyen környezeti vagy belső jeleket kapnak. A genetikai kapcsolók segítenek a sejteknek alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Mikrotápanyagok: olyan tápanyagok, amelyekre kis mennyiségben van szükségünk, de fontosak az egészségünk megőrzéséhez. Ilyenek például a vitaminok, a nyomelemek és az antioxidánsok.
Makronutriensek: olyan tápanyagok, amelyekre nagy mennyiségben van szükségünk, és energiát biztosítanak a szervezetünknek. Ilyenek például a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok.
Molekuláris szint: egy olyan szint, amelyen az anyagok legkisebb egységeit, a molekulákat vizsgáljuk. A molekuláris szinten történő vizsgálat segít megérteni az anyagok tulajdonságait és kölcsönhatásait.
Személyre szabott táplálkozási ajánlások: olyan táplálkozási tanácsok, amelyek figyelembe veszik az egyén genetikai felépítését, életmódját, egészségi állapotát és preferenciáit. A személyre szabott táplálkozási ajánlások célja, hogy optimalizálják az egyén egészségét és jólétét.
Környezeti tényezők: olyan külső hatások, amelyek befolyásolják az egyén egészségét és génkifejeződését. Ilyenek például a levegő minősége, a stressz, a fertőzések, a toxinok vagy az étrend.
Krónikus betegségek: olyan betegségek, amelyek hosszú ideig tartanak vagy visszatérnek, és általában nem gyógyíthatók meg teljesen. Ilyenek például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a rák.
Érdekesség: tudod mi a különbség a nutrigenomika és a nutrigenetika között?
A nutrigenomika és a nutrigenetika két, viszonylag új tudományág, amelyek tárgya a táplálkozásmód és a gének működése közötti összefüggések. A két tudományterület alapkérdése hasonló, de más-más megközelítéseket alkalmaznak.
A nutrigenetika azt vizsgálja, hogy a genetikai variációk hogyan befolyásolják az egyén táplálkozási igényeit, illetve a táplálkozással kapcsolatos betegségek kockázatát². Például, a laktóz intolerancia egy olyan genetikai változás eredménye, amely csökkenti a tejcukor lebontásához szükséges enzim termelődését.
A nutrigenomika pedig azt vizsgálja, hogy a táplálkozás, a táplálékkal bevitt anyagok hogyan befolyásolják génjeink működését². Például, bizonyos tápanyagok képesek aktiválni vagy gátolni olyan géneket, amelyek szerepet játszanak a daganatos sejtek növekedésében vagy pusztulásában⁵.
A nutrigenetika és a nutrigenomika célja, hogy segítsen az egyéni táplálkozási tanácsadásban és az egészségmegőrzésben.
—
A főbb kulcsszavak a témában, ha szeretnél tovább is kutatni: táplálkozás, genetika, nutrigenomika, élelmiszerlánc, makronutriensek, mikrotápanyagok, genetikai kapcsolók, környezeti tényezők, személyre szabott, krónikus betegségek